Vegyünk házat!

Grillsarok

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon!

2019. május 22. - badaydeni

Ha nyár van és jó idő, akkor megkezdődik a grillszezon is, ami az elmúlt években nagyon felkapottá vált itthon. Ezt abból lehet leginkább megállapítani, hogy nincs olyan élelmiszer- vagy barkács bolthálózat, amelyiknek ne lenne külön grillszekciója telis-tele a legolcsóbb grilleszközöktől a brutál drága felszerelésekig. Ezeknek a cuccoknak nemcsak az ára, hanem a minősége is széles skálán mozog, de mindez nem azt jelenti, hogy ha a legolcsóbbat veszed, akkor máris hordhatod talicskaszám a földet a grillpartyd mélységesen mély sírjára.

A grillezés egy kötetlen, szabad élmény, amihez a romkocsmás életérzés jobban illik, mint a fine dining, úgyhogy nem kell aggódni. Az egyetlen fő szabály, hogy jó legyen a társaság, ezt leszámítva szinte bármi megteszi.

Ezzel mi is így voltunk, de aztán tavaly nyáron felmerült, hogy mégis mi a fenét kezdjünk az udvarnak azzal a részével, amin egy korábban leégett épület maradványai állnak. Ez úgy nézett ki akkor, ahogy megvettük, de néha azért letakarítottuk a betonplaccot, amit három téglafal ölel körbe. A lebontás nem volt opció, mivel a torzó hátsó fala telekhatáron áll, funkcióját tekintve viszont elég mostoha volt a sorsa: ide halmoztunk fel hol építési törmeléket, hol megmaradt építési anyagot, hol meg a kertből összeszedett zöld szemetet. Szóval funkciója volt mindig, csak éppen rendben tartani nem lehetett.

index82.jpg

Az első lépés a kitakarítás volt, aztán a leürített placc máris megmozgatta a fantáziánkat. Először ide álmodtunk egy merev falú medencét, de erről technikai okokból hamar lemondtunk. A következő ötletünk nem meglepő, azt találtuk ki, hogy itt rendezünk be egy hangulatos grillsarkot. Az udvarban hátrahagyott járdakövekből kicsit kiegészítettük a területet, amivel megszüntettük a balesetveszélyt, és megakadályoztuk, hogy a beton széle tovább amortizálódjon. A különböző szintek így nagyrészt összefüggővé váltak, ami teret adott az egységes koncepció kialakításának.

index83.jpg

Kezdetben persze különösebb tervek nélkül haladtunk. A jobb hátsó sarokba bekerült például kétszer négy darab téglára végigfektetve egy betonlap, amiből így kiváló és időtálló előkészítő asztal lett. Középre kisméretű téglából raktunk ki egy tűzrakó helyet, aminek a formáját egy fémtálca határozta meg. Ennek köszönhetően nem lesz minden fekete egy-egy sütögetés után, de könnyen be lehet önteni róla a hamut a kukába (vagy a komposztra).

Kezdett úgy kinézni a hely, hogy gyakorlatilag bármivel fel lehetett dobni. Tavaly nyáron a felújítás alatt álló melléképület ajtólapja alkotta a dekorációt égősorokkal, idén pedig egy vaskályha került be a sarokba két retro piros fotel társaságában. Az ülőhelyekről egyébként nagyrészt azok a raklapok gondoskodnak, amelyeket nem nagyon tudtunk már máshova elrakni, ezért itt lettek felhalmozva. A nyárias hangulat kedvéért beraktunk még két leandert is, és ennyi.

index80.jpg

A grillfelszerelésről pedig annyit, hogy a legfőbb grillállomásunk egy háromlábú kis grillező, amilyenből tucatfélét lehet kapni pár ezer forintért a nagy áruházakban. A rácsát három fokozatban lehet állítani, nagyjából 2,5 kg brikettel szépen el is üzemel, szóval kisebb társaságokat gördülékenyen szolgál ki. Nagyobb összejövetel esetén azonban már érdemes bevetni a nehéztüzérséget, ami esetünkben két nagyobb fémrácsot jelent, amelyeket egy kidobott bevásárlókocsiból mentettünk meg. A kocsi aljának rácssűrűsége önmagában is tökéletes, az oldalához viszont érdemes grilltálcával készülni, hogy ne az ősi tűzbeejtős módszerrel süljenek a húsok.

index81.jpg

A grillbegyújtó kémény

Nagyon ki kell emelni, mert a grillezésben van két dolog, amit utálok, és az egyiket ez megoldotta. Mivel a grillrácsok maguktól nem mostanában fognak megtisztulni, ezért szerintem hosszú távon be kell érnem ennyi fejlődéssel. A másik dolog viszont a begyújtás, amiben eddig egyáltalán nem voltam profi. Az a fajta grillezős voltam tulajdonképpen, aki a brikettet jól megküldi begyújtó folyadékkal, meggyújtja, majd némi izzás után képes egy órát is legyezni, amíg szép parázs nem alakul ki. Én vagyok egyébként az is, aki odalegyez a már sülő húsoknak, ha alább hagy a sülési kedvük, ezzel beborítva őket pernyével. Na, erre megoldás a grillbegyújtó kémény! Nagy vonalakban: alul meg kell tömni papírral, a felső részébe pedig belemegy kábé egy zsák brikett. A papírt meggyújtod, majd a lángok és a felfelé szálló hő elkezdik izzítani a szenet, ami azután már elvégzi a munkát. A legjobb az egészben, hogy a papír meggyújtása után csak várni kell, nyugodtan félre lehet tenni a kéményt, amíg a parázsló szén készen nem áll a partyra.

A bejegyzés trackback címe:

https://vegyunkhazat.blog.hu/api/trackback/id/tr5714835046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása